A Magyar Állatkertek Szövetségének hírei

Három hónap, három hét és három nap vemhességi idő után végre megellet a pici tanyán a fecskehasú mangalica.

A fajtáról érdemes tudni, hogy a szőke és fekete mangalica (mára kihalt) keveredéséből jött létre . 1993-ra ez a szín is majdnem kihalt, mindössze 32 db koca volt belőle. Napjainkban már néhány száz koca van, mert az elmúlt 2 évben szerencsére rohamosan bővülni kezdett a létszám.

A koca szombat (július 24-én) délután nyolc csíkos kismalacnak adott életet, melyek mindannyian egészségesek és nagyon elevenek. A kismalacok közül hét szőke és egy fecskehasú született, melyek mindannyian csíkosak, mert jelentkeznek rajtuk a vaddisznó-tulajdonságai, hiszen annak egyenes ágú leszármazottai.

Mhorr gazella született Állatkertünkben. Ez az Afrikában őshonos patás annyira megritkult, hogy a vadonból már teljesen ki is pusztult és csupán állatkerti egyedei ismeretesek. Ezért minden egyes állatkerti szaporulat természetvédelmi jelentőséggel is bír.

Cumisüvegből táplálják munkatársaink az augusztus 9-én született Mhorr gazella borjút. Az Állatkertünk 144. születésnapján világra jött apróságot az anyaállat nem táplálja, ezért szükséges a kicsi felneveléséről mesterségesen gondoskodni. A patásoknál megesik, hogy az első utódjukat - valószínűleg a gyakorlatlanság miatt - nem tudják rendben felnevelni, viszont a későbbi borjakról már rendben gondoskodnak. Hasonló eset más fajoknál, így az orrszarvúaknál és a zsiráfoknál is előfordult már Budapesten.

A másfél hetes ifjú gazellát a Szavanna komplexum istállójában láthatják a látogatók. A nap nagy részét persze még pihenéssel tölti, igazán aktívvá csak az etetési idők közeledtével válik. Jelenleg háromóránként kap enni. Egy-egy alkalommal mintegy 150 ml tejet iszik és kifejezetten jó étvágya van. A hím ivarú apróságot a gondozók Ekundayo-nak nevezték el. A joruba nyelvterületen használt beszélő név annyit tesz, hogy a "rosszkedv örömmé válik". Ez az elnevezés már csak azért is indokoltnak tűnik, mert a vadonból már teljesen kipusztult Mhorr gazelláknál minden újabb utód világra jövetele fontos lépés e kecses állatok megmentésében.

A Mhorr gazella voltaképpen a dámgazella (Gazella dama) egyik alfaja. A dámgazella egykor általánosan elterjedt fajnak számított a Szahara nyugati felében, ma azonban csak Mali, Niger és Csád területén, illetve alkalmanként Algéria déli, Malival és Nigerrel határos vidékén fordul elő vadon. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) minősítési rendszerében kritikusan veszélyeztetett fajnak számít, a vadonban csupán 500 egyed él ebből az állatfajból. A dámgazella négy alfaja közül az eredetileg Marokkó és Nyugat-Szahara területén őshonos Mhorr gazella (Gazella dama mhorr) a legritkább, olyannyira, hogy ebből az alfajból egyetlen példány sem maradt a szabad természetben. Állatkertekben összesen 143 egyed él, ez jelenti ma a Mhorr gazellák teljes világállományát. A 21 állatkert közül, ahol Mhorr gazellák élnek, 12 található Európában. Magyarországon csak nálunk láthatók ilyen állatok, éspedig 2008 óta. A tavalyi évben már volt szaporulat, akkor két borjú jött a világra. A mostani apróság anyja Evita néven szerepel a törzskönyvben, és eredetileg Berlinben látta meg a napvilágot 2001-ben. Az ötéves apaállat - tisztes nevén Fuego - Münchenből került hozzánk.

2010. augusztus 15-én lámacsikó született az állatkertben.

A kanca 348-368 napos vemhességet követően hozta világra utódát. A vihar előtti órákban született, a kifutójánál tartózkodó látogatók szeme láttára. A csikó erős, egészséges és apja szőrzetének sötét foltjait örökölte. Anyja gondosan neveli és óvja utódát. Mint a legtöbb patás, születése után nem sokkal már a lábra állással próbálkozott. Az immár 6 tagúra bővült család tagjai nagy érdeklődéssel figyelik a kicsi minden mozdulatát.

Ismét egy újabb trónörökössel gyarapodott a győri állatkert lámáinak száma. A büszke apuka, Ubul most még kedvesen szemléli fiát, hiszen szinte a megszólalásig hasonlítanak egymásra.

A kicsi majdnem hófehér, csak a farka töve barna egy picit, míg apjának a fején van egy barna folt. Jelenleg ő a csapat szeme fénye, de ha felnő, valószínűleg nem maradhat a csoportban, hiszen még mindig Ubul a vezér.

A lámákat az állatkertekben, kisebb csoportokban tartják, amelyhez gyakran egy agresszív csődör tartozik. Ezt a posztot jelenleg még Ubul birtokolja, és amíg ő a vezér, addig fiainak mennie kell.

A fészekből kiesett és állatkertünkbe került fecske fiókák is szépen erősödnek. Egy-két hét múlva el lehet engedni őket. Jelenleg ez a fióka "csapat" nagyon változatos képet mutat fecske, meggyvágó, csóka, bagoly, gólya és rigó fiókák alkotják.

Az árvíz utáni helyzet kedvez a szúnyogok szaporodásának, ráadásul ezeket az állatokat "szabadon" tartjuk. Kérjük, számítsanak a jelenlétükre!

Elvonult az árvíz, az állatok visszakerültek a helyükre. Reményeink szerint a talajvíz is visszahúzódik annyira, hogy hamarosan ismét megnyílik az állatsimogató.

A néhány héttel ezelőtt állatkertünkben felerősödött és szabadon engedett fakókeselyűt, Észak-Olaszországban figyelték meg néhány napja.

Két szarvastehenünk megellett, így két kis borjúval találkozhatnak látogatóink. A vadászok által, az árvíz elől mentett őzgidát elfogadta a "mostohának" szánt kecske mama és saját gidájaként neveli.

2010. április 23-án kis oroszlánok születtek a Kecskeméti Vadaskertben.

2010. május 23-án 12 órától a Kecskeméti Gong Rádió élőben kívánság műsort tart a Kecskeméti Vadaskertben. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2010. május 30-án gyermeknapon minden gyermek belépő 18 éves korig egységesen 50 forint.)

Több mint egy évtized után ismét látható fehérhomlokú maki hím állatkertünkben. A két nőstény, akik még a kilencvenes évek közepén érkeztek, 1998-ban maradtak özvegyen, azóta kettesben élték mindennapjaikat - egészen mostanáig. A nyár folyamán Csehországból, az Olomouci Állatkertből érkezett egy hím, aki a kötelező karanténidő és az összeszoktatás után már együtt látható fajtársaival.

A fehérhomlokú makik (Eulemur albifrons) kifutója előtt álló látogatóink az elmúlt években kicsit talán tanácstalanul szemlélték az állatokat, akiknek homloka - nevükkel ellentétben - barna színű. Most azonban már mindenki számára érthető lehet, hogy miért is kapták ezek az állatok ezt a nevet: a hímek arcát övező szőrzet ugyanis valóban fehér színű.

A fehérhomlokú makik Madagaszkár szigetének északkeleti területén, a trópusi erdőkben őshonosak. Mint Madagaszkár élővilágának többi tagját, őket is leginkább élőhelyük elvesztése, az erdőirtások és az emberi környezet terjeszkedése veszélyeztetik. Ezért a fehérhomlokú maki természetvédelmi státuszát is sebezhetőnek minősítik.

A világ állatkertjeiben a nyilvántartások szerint mindössze 150 fehérhomlokú makit tartanak, közülük immár hárommal - Magyarországon egyedül - a Miskolci Állatkertben találkozhatnak a látogatók. A tizenhárom éves hím gyorsan összeszokott a két nősténnyel, és a Trópusi házban bárki megtekintheti őket.

Az idei szezon 400 ezredik látogatóját köszöntöttük vasárnap a déli órákban az Oláh család személyében állatparkunkban.

Ez azt is jelenti, hogy minden korábbi rekordunkat megdöntöttük: már a nyolcadik hónap végén csaknem 100 ezerrel vendéggel szárnyaltuk túl a tavalyi év statisztikáját.

Az Oláh familia Egyekről érkezett Sóstóra és nagy-nagy meglepetéssel és örömmel vette át a Park ajándékát, amelynek külön rangot is adott, hogy azt Csabai Lászlóné polgármester adta át a családnak.

Az igazi turistaparadicsommá vált Állatparkunk az új beruházásainak köszönheti a hatalmas érdeklődést, melyet alátámaszt az a tény is, hogy minden negyedik látogatója a határon túlról érkezik. Parkunk sikere kedvezően hat az üdülőövezet vállalkozóira is, akik a parkbéliekkel együtt remélik, hogy a várhatóan kiszélesedő szezon tartogat még számos és szép sikert valamennyiünk számára.

Hat kis kígyó bújt elő anyjuk testéből, hiszen ezek a kígyók álelevenszülők. Azóta is egyfolytában harapnak, támadnak, minden apró háborgatásra hangos sziszegés, kicsapódó nyak és gyors harapás a reakciójuk. Idővel majd nyugszanak, de felnőttként is a nagy kedvvel harapó kígyók közé fognak tartozni.

A nagy fejlesztésen kívül kisebbek is zajlanak az állatkertben. Legutóbb az ormányosmedvék kifutója épült fel a Vadaspark dél-amerikai területén. Méghozzá olyan helyen, ahol sokáig, miután a régi pókmajom-bemutatót biztonsági okokból megszűntettük, a látogatóinknak viszonylag hosszú "állatnélküli" sétát kellett tenniük két kifutó között, az erdei ösvényen.

Az új lakók be is költöztek, két hím a jászberényi, három fiatal nőstény a zürichi állatkertekből érkezett Szegedre. Bár a két társaság között némi nézeteltérés támadt az első találkozásuk során, végül láthatóan megbékéltek egymás közelségével, így most már nagyobb nyugalom uralkodik az erdei kifutóban. A fejlesztést a Vadaspark önerőből, illetve a közcélú foglalkoztatási program keretében alkalmazott munkatársak segítségével tudta véghez vinni.

A vörösorrú ormányosmedve vagy más néven koáti Dél-Amerika trópusi, szubtrópusi területeinek lakója. A mosómedvefélék közé tartozó ragadozó. A nőstények és azok utódai csapatokban élnek a fás területeken, a hímeket csak párzási időszakban fogadják be maguk közé. Mindenevők, a kisebb termetű gerincesektől a gyümölcsökig sokféle eledel után kutatnak az erdők talaján és a fákon, gyakran a majomcsapatokat követve. Az indiánok félig majomnak és félig medvének tartják, sokfelé házi kedvencként fogadják otthonukba. Természete valóban barátságosabb, mint morózus rokonaé, a mosómedvéé.

Idén tavasszal Pablo, a Veszprémi Állatkert szélesszájú orrszarvúja társakat kapott egy 10 esztendős tehén, Rebecca és másfél éves borja, Naruna személyében. Azzal a nem titkolt szándékkal érkeztek a nőstények, hogy idővel - először a Veszprémi Állatkert történetében - újszülött orrszarvúval találkozhassunk Veszprémben.

Az orrszavúk, Pablo és Rebecca szaporodásbilológiai állapotát jött Veszprémbe felmérni a világ egyik legjobban felkészült, tudományos szakmai háttérrel és gyakorlattal rendelkező állatorvosi team-je a németországi Állatkerti - és Vadállatok Kutatóintézetéből,(IZW- http://www.izw-berlin.de/) Berlinből. Segítségükre volt a budapesti állatkert két állatorvosa is, akik nagy gyakorlattal rendelkeznek e téren, illetve egy szintén magyar, az ivarsejt stresszkezelésével foglalkozó szakértő is.

Pablonak, Állatkertünk 34 esztendős orrszarvú bikájának termékenyítőképessége altatásban került kivizsgálásra. A vizsgálati eredmények alapján nagytestű kedvencünk jelenleg kis eséllyel tudna utódot nemzeni, de ez nem meglepő, hiszen közel 10 évig egyedül élt, nem volt alkalma párzásra. Többszöri mintavétel segítségével megfelelő eredményt lehetne elérni, ám a szakemberek nem akarják Pablot több altatásos vizsgálatnak kitenni.

Rebeccát, az orrszarvúlányt bódított állapotban, ultrahanggal vizsgálták meg, mely kimutatta, hogy teljesen egészséges, és megfelelő időben megtermékenyíthető.

A szakemberek ajánlására így lombikbébi programban fog részt venni Rebecca. Már folyamatban van a ciklusdiagnosztikai vizsgálata hormon-meghatározással, amit a Bécsi Állatorvos Tudományi Egyetem egy specialistája végez el. Így derül ki, hogy mikor lesz fogamzó képes Rebecca, mikor van a legnagyobb esély a sikeres fogamzásra. Terveink szerint szeptemberben kerülhet sor a beültetésre, melyet ha siker koronáz, 16 hónap múlva kisorrszarvút köszönthetünk a Veszprémi Állatkert Afrika-szavannáján.