A Magyar Állatkertek Szövetségének hírei

Február 5-én nem akkreditált képzést tartunk a környezeti nevelés főleg iskolán kívüli lehetőségeiről.

Reggel 9 órai kezdéssel indul a Vadaspark témanapjának bemutatója. A program fő kérdésköre a környezeti nevelés lehetőségei az iskolán belül és persze az iskolán kívül. A helyszín maga is hozzájárul, hogy a hangsúly az iskolán kívüli környezeti nevelésre kerül, hiszen a Vadaspark erre számtalan lehetőséget biztosít.

A részvételre jelentkezni 2010. január 29-ig lehet a kiss.boglarka@pprt.hu e-mail címen vagy a +3620-399-7015-ös mobilszámon.

Nagyrészt európai uniós forrásokból kerül megvalósításra az a program, amelynek keretében az állatkerti Nagy-tó és a Sziklakert is újjászületik még az idei esztendőben. Intézményünk főigazgatója ma írta alá a szerződést a kivitelező cégekkel, így a rekonstrukciós munkálatok a napokban megkezdődnek. A terület rendezését, illetve az itt található védett gyűjteményes kert és vizes élőhely rekonstrukcióját is magába foglaló projekt a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében valósul meg, 314,5 millió forintos költségvetésből. Ebből mintegy 283 millió származik uniós forrásból, a fennmaradó önrészt az Állatkert állja.

Állatkertünk fejlesztése ismét jelentős állomáshoz érkezett: a napokban ugyanis megkezdődnek a Nagy-tó és a Sziklakert rekonstrukciójának munkálatai. A kivitelezőkkel kötött szerződést ma délelőtt látta el kézjegyével dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója, valamint a kivitelező cégek két ügyvezetője, Madácsi Gábor (Lyra Florae Kft.) és Szabó Sándor (Baking Kft.).

A rekonstrukció keretében az Állatkert két olyan zónája születik újjá, amely történeti, illetve gyűjteményes kertként is komoly értéket képvisel, ráadásul természetes élőhelyként is szolgál, hiszen például a Nagy-tó térségét számos védett, vadon élő madár önként választja fészkelőhelynek. A rekonstrukció egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy a mára nagyrészt beépített Budapest tájának természetes állapota is felidézhető, bemutatható legyen.

A rekonstrukció keretében a Nagy-tó víztömegét - elsősorban a meder mélyítésével - megnöveljük, de átalakítjuk a vízáramlási rendszert, a vízgépészetet és a szűrőrendszert. Mi több, újra működőképessé tesszük a szikla oldaláról alázúduló egykori vízesést is. Ez javuló vízminőséggel, a víz oxigéntartalmának megnövekedésével, és kevesebb üledékkel jár, ami a korábbiaknál sokkal kedvezőbb életfeltételeket jelent a tóban élő állatok és növények számára. Ráadásul csökken a vízfelhasználás és az üzemeltetés energetikai hatékonysága is javul. A kialakítandó tóparti növényzónák hazai állóvizek partjait kísérő természetes növénytársulások (hínár-társulások, nádas, mocsárrét, bokorfüzes, láperdők, puha- és keményfa ligeterdők) jellemző fajaiból tevődnek majd össze. Ez nemcsak a bemutatás szempontjából fontos, hanem azért is, mert ezek a társulások számos vadon élő, az Állatkertet önként otthonául választó faj számára nyújtanak élő-, illetve fészkelő helyet.

A Nagy-tó szomszédságában található Sziklakert rekonstrukciója során az eredeti sziklakerti jelleg helyreállítása és erősítése a cél olyan korszerű, átgondolt formában, amely lehetőséget biztosít a Budai-hegység jellegzetes növénytársulásaiban élő számos faj és életközösség bemutatására is. A Sziklakert különböző részei egy-egy tipikus élőhelyet idéznek majd fel, a meszes sziklakibúvástól a szurdokerdőig.

A rekonstrukció kiviteli munkálatainak előkészítéseként a Nagy-tó térségének egyes állatai átmenetileg az Állatkert más pontjain lesznek láthatóak. A pelikánok például a Szavannakifutó területének egy részén vendégeskednek ideiglenesen. A munkálatokat úgy ütemezzük, hogy a nagyobb "kényelmetlenséget" jelentő műveletekre, például a kb. 1300 m3-nyi iszap és leromlott mederfenék kitermelésére még az év első szakaszában, a nyári szezon kezdete előtt kerüljön sor.

A teljes beruházás összköltsége valamivel meghaladja a 314 millió forintot (314.595.659 Ft). Ebből 283 milliót (283.136.093 Ft) tesz ki az uniós támogatás, a 31 millió forintnyi (31.459.56 Ft) önrészt pedig az Állatkert állja. A projektre az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében kerül sor.

A gyűrűsfarkú makik vagy más néven katták (Lemur catta) Madagaszkár déli, délnyugati és délkeleti területein csoportosan élő állatok. Napjainkban Madagaszkár teljes élővilágát - élőhelyének elvesztése veszélyezteti. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a "sebezhető" kategóriába sorolta ezt a fajt. A gyűrűsfarkú makik, Pável a 14 éves hím, Janka és Manka a 9 és 10 éves nőstények és a 9 éves nőstény júliusban született kölyke november 18-án érkezett a Veszprémből. Látogatóink állatkertünk elkülönítőjében már láthatják, ezeket a kecses főemlősöket.

A zöld pávák vagy glóriás pávák (Pavo muticus) Ázsia déli részén élnek. A húsáért, tolláért és tojásáért történő vadászat, valamint élőhelyük pusztítása miatt egyedszámuk jelentősen lecsökkent. Élőhelyükön állományuk nagyságát 1995-ben 10-20 000 egyedre becsülték. A veszélyeztetett fajként szerepelnek az IUCN vörös listáján. Az indiai kékpávánál 1/3-al nagyobbra növő faj csak kevés állatkertben látható.

Nincs aktuális hír.

A néphagyomány szerint február 2-án, ha előjönnek a medvék és meglátják az árnyékukat, majd visszabújnak a barlangjukba még 40 napig várni kell a tavaszra. Tudjuk, hogy az állatkertben élő állatok viselkedése eltér a természetben élő társaiktól és ez igaz az állatkertünkben élő medvékre is. Heinz, Helmut és Maci reggel vidáman futottak ki a kifutójukba és a fagyos szikrázó napsütésben hancúrozni kezdtek. Árnyékuk ugyan jól látszott, de nem ijedtek meg és a nap jelentős részét kint töltötték, vagyis lesz még fagy, de reméljük nem kell 40 napig várni a jó időre.

Érdemes ellátogatni állatkertünkbe nemcsak a medvék kedvéért, hanem a havas arborétum szépségéért és a pénztárnál kínált forró teáért is!

Nincs aktuális hír.

A február 2-i medvehívogató népszokáshoz kapcsolódva a Miskolci Állatkert a Diósgyőr Rádióval közösen idén egy újabb műsorsorozatot indít útjára. Az EAZA (Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége) meghosszabbította a 2010. esztendőre a Carnivore Európai Ragadozókért Kampányt, melyet négy fajjal ki is bővített:

Közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena)
Barátkeselyű (Aegypius monachus)
Dögkeselyű (Neophron percnopterus)
Parlagi sas (Aquila heliaca)

A rádió és az állatkert 2009-ben a Kárpát-medence ragadozó emlős fajainak bemutatását tűzte ki célul, idén azonban nem csupán fajok és természetvédelmi megoldások ismertetéséről lesz szó, hanem az élet különböző aspektusai - mint szülés, verseny, kommunikáció stb. - és az emberi fajjal felhozható párhuzamok mentén formálódnak majd a rádióbeszélgetések. Az első műsort február 4-én, csütörtökön este 18:00 órától hallgathatták meg az érdeklődők, melyben a kampányról általában, a februári aktualitásokról és természetesen Gabi medvéről is szó lesz.

A téli álmot követően a medvék február 2.-án bújnak ki először a barlangjukból. A néphit szerint, ha ilyenkor meglátja és megijed az árnyékától, akkor visszatér a barlangba, mert hosszú tél várható. Ha azonban kinn marad, akkor bizony közeleg a tavasz.

A téli nyugalomra vonuló medvék álma nem olyan mély, mint például a sünöké. A mackók teste nem hűl le, de anyagcseréjük mindenképpen lelassul. Ébren vannak, tisztálkodnak stb. A tél előtti időszakban, felkészítik szervezetüket a hideg napokra. Óriási zsírtartalékot halmoznak fel, így bírják ki táplálkozás nélkül ezeket a hónapokat.

Lolka és Bolka az állatpark két, nyolc éves barna mackója nem alszik téli álmot. Minden nap kijönnek a kifutóba, hogy a látogatókkal találkozzanak. Míg vadon élő rokonaik télen nem táplálkoznak, addig Lolka és Bolka minden nap elfogad a gondozóktól pár falatnyi finom csemegét. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ők is kevesebbet táplálkoznak ilyenkor, mint a nyári hónapokban.

A mai napon medvéink nem találták az árnyékukat, ami annyit jelenthet, hogy a kertek alatt már itt lopakodik a várva várt kikelet...

A Pécsi Állatkert Nonprofit Kft. mesemondó versenyt hirdet általános iskolások körében, két korosztályi kategóriában.

Fontos, hogy a mesék az állatokról szóljanak, és időtartama ne haladja meg a 3 percet.

A jelentkezési határidő: február 25.

A tavalyi év egyik zoológiai szenzációja volt egy ritka, addig Magyarországon nem látott állatfaj, az alföldi anoa érkezése. A Franciaországban született Lili mellé most érkezett pár, egy valamivel közelebbi állatkertből, a csehországi Olmützből. A 2002-ben született bika már ivarérett, csakúgy, mint jövendőbelije, így bízvást remélhetjük utódok születését a közeljövőben. Hiszen éppen ezért érkeztek a nemzetközi fajmegmentési, tenyésztési program keretében Szegedre. Az új bika jelenleg, a karanténidőszak alatt nem látható, se a látogatók, se a sajtó részére, de a kifutójába való szoktatásáról, vagyis a láthatóság lehetőségéről mindenképpen hírt fogunk adni.

Az anoa egy indonéziai szigeten, Celebeszen él, ahol elsősorban a zárt esőerdőket, mocsaras területeket kedveli. A világ legkisebb bivalya veszélyeztetettnek számít, miután kevesebb, mint 2500 felnőtt egyede él fajának, és létszáma folyamatosan csökken. Veszélyt jelent rá a vadászat éppúgy, mint élőhelyének elvesztése. A külszíni fejtésű aranybányák létesítésével hatalmas területeket hódítanak el a természettől, illetve döntenek romba, amely szintén az őshonos élővilág pusztulásához vezet. Anoából az állatkertekben sem él sok egyed, a világ állatkertjeiben a nemzetközi nyilvántartási adatok szerint kb. 150 egyedet tartanak. Közülük kettővel tavasztól immár Szegeden is találkozhatnak a látogatók.

A népi hiedelem szerint, ha február 2-án süt a nap, akkor a barlangjából kibújó medve meglátja saját árnyékát, ettől megijed, visszabújik, vagyis hosszú lesz a tél. Ha borús az idő, a mackó kint marad, mert már hamar jön a tavasz. A népi megfigyelés alapja, hogy a medvék általában téli álmot alszanak, és február elején kezdenek ébredezni.

Állatkertünk medvéi közül legelőször Bori merészkedett elő a közel 200 óvodás medvecsalogató dalának, illetve a gondozók által a kedvenc csemegéiből összeállított torta hatására, majd követte őt Kata, és a kifutó másik oldalán később Dorka is megjelent. A macik nem bújtak vissza a barlangjukba, ezzel jelezve, hogy szerintük már jön a várva várt tavasz.

Reméljük a zord hideg télnek hamarosan vége szakad és az eddig jó meteorológusnak bizonyuló medvék helyesen jelezték a tavasz eljövetelét.