A Magyar Állatkertek Szövetségének hírei

A nagy hőséget segíthet a mackóknak elviselhetővé tenni azzal, hogy medencéjükbe hideg vizet tölt egy automata segítségével.

A gép, egy 200 Ft-os érme bedobásával két percen keresztül engedi a vizet a macik medencéjébe. Az élmény feledhetetlen, ahogy a hatalmas állatok a folyó víz alatt milyen élvezettel hűsítik magukat. A mackók fürdetésével azonban nemcsak a komfortérzetüket javítja, hanem egyben hozzájárul az állatok ellátásához is.

Orángutánjaink kedvelik a kalapokat. Akár így is fogalmazhatnánk annak alapján, hogy a Szumátra szigetén őshonos főemlősök a játékként kapott tárgyakat - ha csak lehetséges - sohasem mulasztják el a fejükre húzni. Ezt a bohókás szokást egyébként más állatkertekben is megfigyelték már.

Szemfüles fotósunknak sikerült megörökíteni azt a pillanatot, amikor szumátrai orangutánjaink éppen a kalapdivathoz kapcsolódó szenvedélyüknek hódolnak. A helyzet ugyanis az, hogy a rendkívül értelmes főemlősöknek a gondozók különféle játékként használható tárgyakat szoktak adni, hogy ezzel is elfoglalják magukat. Ezek között akad kartondoboz, műanyag dézsa, rongy és más egyéb is. Ezeket a tárgyakat sok mindenre lehet használni. A kartondobozt például miszlikbe lehet szaggatni, de a lehetőségek tárháza voltaképpen kimeríthetetlen. Azzal viszont szinte minden esetben megpróbálkoznak, hogy a szóbanforgó tárgyat a fejükre húzzák. A kánikula idején azt gondolhatnánk, hogy ezen a módon csak a nap heve ellen védekeznek, az igazság azonban az, hogy effajta kalapviselés a belső férőhelyen, sőt, akár a téli időszakban is előfordul. Talán egyszerűen csak kedvüket lelik a sokféle fejfedőben.

Július 16-tól a balatonfüredi Tagore sétányon mutatkoznak be a debreceni állatkert különleges lakói.

Debrecen és Balatonfüred között kialakuló gazdag kultúrális kapcsolat és együttműködés keretében az állatvilág nagyköveteiként érkező egzotikus állatok három napig vendégeskednek a Balaton partján.

A győri állatkert lakói igazán nem panaszkodhatnak a szokatlanul meleg időre, hisz a park munkatársai mindent megtesznek azért, hogy elviselhető legyen számunkra ez a forróság.

A több napig tartó kánikula nemcsak az embereket, hanem az állatokat is megviselheti. Ezért fontos ilyenkor a megelőzés. Az állatkertben naponta többször kapnak friss ivóvizet az állatok. A kifutókat locsolással hűtik, az állatok medencéjébe is friss víz kerül. A csimpánzok különösen örülnek, hiszen ők még jégkrémet is kapnak.

Aki teheti a medencében időzik, mint például a tapírok, a tigrisek vagy éppen az örvös medvék.

Az állatok leginkább a reggeli és a késő délutáni órákban aktívak, a nap többi részét alvással, pihenéssel töltik az árnyékot adó fák tövében.

A fészekből kiesett és állatkertünkbe került fecske fiókák is szépen erősödnek. Egy-két hét múlva el lehet engedni őket. Jelenleg ez a fióka "csapat" nagyon változatos képet mutat fecske, meggyvágó, csóka, bagoly, gólya és rigó fiókák alkotják.

Az árvíz utáni helyzet kedvez a szúnyogok szaporodásának, ráadásul ezeket az állatokat "szabadon" tartjuk. Kérjük, számítsanak a jelenlétükre!

Elvonult az árvíz, az állatok visszakerültek a helyükre. Reményeink szerint a talajvíz is visszahúzódik annyira, hogy hamarosan ismét megnyílik az állatsimogató.

A néhány héttel ezelőtt állatkertünkben felerősödött és szabadon engedett fakókeselyűt, Észak-Olaszországban figyelték meg néhány napja.

Két szarvastehenünk megellett, így két kis borjúval találkozhatnak látogatóink. A vadászok által, az árvíz elől mentett őzgidát elfogadta a "mostohának" szánt kecske mama és saját gidájaként neveli.

2010. április 23-án kis oroszlánok születtek a Kecskeméti Vadaskertben.

2010. május 23-án 12 órától a Kecskeméti Gong Rádió élőben kívánság műsort tart a Kecskeméti Vadaskertben. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2010. május 30-án gyermeknapon minden gyermek belépő 18 éves korig egységesen 50 forint.)

Az állatkertekben, ahogy a természetben is, a tavasz és a nyár eleje a kölyök születésének és a fiókák kikelésének az ideje. Így van ez a Miskolci Állatkertben is, ahol az elmúlt hetekben több állatfaj is szaporodott. Fiókáit nevelik a hattyúpár, kölykeik születtek a Richardson-ürgéknek, valamint a hazai nagyvadak kifutóinál is apróságokkal találkozhatnak a látogatók.

Az állatkert madártaván élő bütykös hattyú-párnak (Cygnus olor) az elmúlt néhány évben nem volt valami nagy szerencséje a fiókaneveléssel, idén azonban két kis szürke tollpihés madárkát nevelgetnek a szülők. A hattyúk fiókái fészekhagyók, azaz kikelésük után egyből elhagyják a fészket, és követik szüleiket, így bár az első napot a vízinövények által borított, védettebb részen pihentek, azóta már a kishattyúk is belakták az egész madártavat és környékét.

A Richardson-ürgék - más néven kanadai földimókusok - (Spermophilus richardsonii) a Magyarországon is honos ürgének rendszertanilag közeli, élőhelyét tekintve azonban távoli rokonai, ugyanis Kanada és az USA határvidékének füves pusztáin honosak. Életmódjuk is nagyon hasonló az ürgékéhez, a szabad természetben ők is téli álmot alszanak, és abból felébredve kezdenek bele az utódnevelésbe. Az állatkertben ugyan időnként télen is kijártak földalatti üregeikből, hogy fogyasszanak a számukra a kifutóba készített élelemből, a tavasz beköszöntekor azonban így is utódoknak adtak életet a csapat nőstényei. Amikor már elég nagyok és erősek lettek a kölykök, sorra bújtak elő földalatti üregeikből, míg végül összesen hét apróságot számoltak össze az állatkert munkatársai.

A hazai nagyvadakat bemutató karámsor lakói minden évben több utóddal is gyarapodnak. Idén a sort a vaddisznók (Sus scrofa) kezdték, akiknek március végén születtek meg a malacaik. A három vadmalac ma már kezdi elveszíteni közismert csíkozását, és a felnőtt állatokhoz hasonló szürkés szőrzetet öltenek. A sort áprilisban a muflonok (Ovis orientalis) követték, ahol mindhárom nősténynek egy-egy báránya született. Júniusban pedig eljött az idő, hogy a szarvasfélék is életet adjanak borjaiknak: a gímszarvasoknál (Cervus elaphus) és a dámszarvasoknál (Dama dama) egyaránt két borjú látható. Ma már ők is könnyen felfedezhetőek, amint a felnőttekkel együtt mozognak, az első napokban ugyanis még védett helyen bújtak meg, ahol anyjuk is csak a szoptatás idejére kereste fel őket.

Már látható a SóstóZoo-ban a pénteken Angliából érkezett két gorilla hím. Bubu (13) és Djumbah (14) a széles nyilvánosság előtt már birtokba is vehette a közel 2000 m2 külső kifutóval rendelkező új otthonát a Tarzan Ösvényén. Az emberszabásúak a Fajmegmentő Program keretében költöztek Nyíregyházára. Jól vették az első akadályt, hamar megismerkednek az új gondozóikkal és az állatparkba látogatókkal.

Hat kis kígyó bújt elő anyjuk testéből, hiszen ezek a kígyók álelevenszülők. Azóta is egyfolytában harapnak, támadnak, minden apró háborgatásra hangos sziszegés, kicsapódó nyak és gyors harapás a reakciójuk. Idővel majd nyugszanak, de felnőttként is a nagy kedvvel harapó kígyók közé fognak tartozni.

Hosszú idő után újra ara fióka kelt a Vadasparkban. Igaz, most nem fészekben, hanem egy keltetőben. Az elmúlt években ugyanis a költő zöldszárnyú ara párjaink olyan helyet részesítettek előnyben a kitett mesterséges odúk helyett, ahol nem sikerült kikölteniük, vagy egészségesen felnevelni utódaikat. Ezért döntöttünk úgy idén, hogy magunk keltetjük a szorgosan rakott tojásokat.

Az első szülött Igor lett, aki az öröm mellett némi fejtörést is okozott az állatkertieknek. Hiszen a papagáj fiókák nevelése az egyik legnehezebb feladat, még a legtapasztaltabb papagájtenyésztőknek is nagy kihívás.

Szerencsénkre segítséget találtunk, Hegyi Ferenc hódmezővásárhelyi tenyésztő személyében, akinél papagáj-nevelőszülők fogadták be a gyorsan cseperedő csupasz kismadarat.

Mikor már magunk is tudtuk etetni, a kis ara visszakerült a Vadasparkba, ahol kolléganőnk vette pártfogásába az általa Igor névre keresztelt, egyre hangosabb madarat. Hegyi Ferencnél azóta még egy aratojásunk kikelt, sőt, a keltetőben most is tartunk termékeny tojásokat. Így újra gyarapodni fog az állatkert aracsapatának létszáma.

A zöldszárnyú arák kb. 20 éve lakják a Vadasparkot, valamennyien egy, a határon lefoglalt csempészszállítmányból származnak. Jelenleg egy nagy röpdében láthatók, amelyet bőgőmajmokkal és pudukkal osztanak meg.

A Csimpánzvilág két legidősebb lakója, Susie és Moritz idén március közepén érkezett a Stuttgarti Wilhelma Állatkertből Veszprémbe. Ezek a nyugat - afrikai alfajú csimpánzok gyorsan megszokták új kifutójukat, társukat, Tjobbee-t és gondozóikat egyaránt.

Tavasszal a nagy utazásukra nem tudta elkísérni a csimpánzpárt Ralf Schirsching, aki évtizedeken át gondozta őket, ezért úgy határozott idén nyáron meglátogatja kedvenceit Magyarországon. Veszprémbe érve első útja a Csimpánzvilágba vezetett , ahol Susie és Moritz kitörő örömmel fogadta a rég nem látott gondozót, barátot. A látogatói folyosó és a belső kifutójukat elválasztó üvegen keresztül bújtak gondozójukhoz, üdvözölték őt.