Xantus János Állatkert

Csimpánzok GyőrbenGyőrben eredetileg 1959-ben a Püspök-erdőben létesült Vadaspark. Itt természetes, erdei környezetben lehetett látni a különböző fajokat. A bemutatott állatok a hazai fauna illusztris képviselőiből álltak, és nagy területen, karámokban lehetett őket megcsodálni. A látogatók szívesen sétáltak az erdőben, miközben hazai nagyvadakkal találkozhattak. Természetesen nem maradhattak el a magyar kutyafajták sem, mint a puli, pumi, mudi, kuvasz és komondor. Az állatállomány szépen gazdagodott és az évek alatt az állatkert eljutott arra a szintre, hogy barnamedve bemutatására is vállalkozott.

A szépreményű vadaspark fejlődésének a természet szabott határt, amikor is öt év működése után elmosta az egészet a Duna és az állatok nagy része odaveszett.

A város vezetése elhatározta, hogy Győrnek szüksége van állatkertre, de biztonságos helyen. Hamarosan megtörtént az új állatkert területének kijelölése, majd megkezdődtek az építő munkák.

Kiskúton, 1967. május 1-jén, megnyitotta kapuit az új győri Vadaspark, melynek fő célja továbbra is a hazai, őshonos állatfajok bemutatása volt.

A növekvő látogatói igények ösztönző hatására a hazai fauna mellett, egzotikus állatok is érkeztek. Az intézmény már Xantus János Állatkert néven működött.

1988-ban megépült a Terráriumház, ahol kétéltűeket és halakat mutattak be.

 Az állatkert állatállománya szépen gyarapodott, de a területi korlátok hamar megmutatkoztak. Egy ideig az ország második leggazdagabb vidéki állatkertje volt, csakhogy éppen a bemutatással volt egy kis baj, ugyanis a közel 130 fajt 2,9 hektárnyi területre zsúfolták be.

Sajnos a következő időszakban nem történtek pozitív változások, és 1996-ban megkérdőjelezték az intézmény alkalmasságát. Az állatkertet nagyon közelről fenyegette a bezárás veszélye, de a győriek összefogása megmentette. 1996-ban dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat-és Növénykert főigazgatója, illetve dr. Andréka György tanulmányt készítettek az állatkertről, majd megoldási és hosszú távú fejlesztési javaslattal álltak elő. Ekkor került az állatkert élére dr. Andréka György, aki pár évet kapott arra, hogy bebizonyítsa az állatkert létjogosultságát. Sikerült neki.

Az 1967-ben megnyitott állatkert jelentős megújuláson ment keresztül az elmúlt tíz évben. 100 állatfaj több mint 500 egyedét, nagy kifutóterületeken, az eredeti életterükhöz hasonló körülmények között mutatja be. A sokszínű bemutatóban, afrikai, dél-amerikai, ázsiai és ausztrál fajok is megtalálhatók. Évente 130-150 ezer vendég látogatja a parkot.

1997-ben elkészült a gibbon-sziget ahova már új fajként költözhetett be a két fiatal gibbon. A másik nagy kedvenc Dona a 2000-ben új házba költöző - Magyarországon először látható- törpevíziló aki az Európai Fajmegmentési Program keretében egy külföldi állatkertből érkezett. 2007-re, a Kert 40 éves születésnapjára, befejeződött a régi terület korszerűsítése, így új kifutókban élnek a tigrisek, az oroszlánok, a medvék és a zsiráfok. 2009-ben az afrikai patások, jávor-antilopok, szitatungák, zebrák és a struccok új házának felépítése a cél.

Az állatkert fontosnak tartja a hazai állatvilág védelmét is. Mindig segít a sérült, elárvult állatok megmentésében és repatriálásában. Tavasszal bagolyfiókák sokaságát fogadja be, emellett őzsuták, őzbakok nevelkednek az állatkert ideiglenes szállásán. A nyár folyamán tőkés récék, gólyák, vörös vércsék, egerészölyvek kapnak otthont, hogy a megfelelő gondoskodás után egészségesen újra a szabadban élhessenek.

A tágas kifutók között, az erdei sétaúton bandukolva, árnyas platánliget övezi a sétautat, ami egész napos kikapcsolódást nyújt az állatkertet szeretőknek.

Győri Állatkert

Mókusmajmok Győrben

Xantus János Állatkert

Csimpánzok GyőrbenGyőrben eredetileg 1959-ben a Püspök-erdőben létesült Vadaspark. Itt természetes, erdei környezetben lehetett látni a különböző fajokat. A bemutatott állatok a hazai fauna illusztris képviselőiből álltak, és nagy területen, karámokban lehetett őket megcsodálni. A látogatók szívesen sétáltak az erdőben, miközben hazai nagyvadakkal találkozhattak. Természetesen nem maradhattak el a magyar kutyafajták sem, mint a puli, pumi, mudi, kuvasz és komondor. Az állatállomány szépen gazdagodott és az évek alatt az állatkert eljutott arra a szintre, hogy barnamedve bemutatására is vállalkozott.

A szépreményű vadaspark fejlődésének a természet szabott határt, amikor is öt év működése után elmosta az egészet a Duna és az állatok nagy része odaveszett.

A város vezetése elhatározta, hogy Győrnek szüksége van állatkertre, de biztonságos helyen. Hamarosan megtörtént az új állatkert területének kijelölése, majd megkezdődtek az építő munkák.

Kiskúton, 1967. május 1-jén, megnyitotta kapuit az új győri Vadaspark, melynek fő célja továbbra is a hazai, őshonos állatfajok bemutatása volt.

A növekvő látogatói igények ösztönző hatására a hazai fauna mellett, egzotikus állatok is érkeztek. Az intézmény már Xantus János Állatkert néven működött.

1988-ban megépült a Terráriumház, ahol kétéltűeket és halakat mutattak be.

 Az állatkert állatállománya szépen gyarapodott, de a területi korlátok hamar megmutatkoztak. Egy ideig az ország második leggazdagabb vidéki állatkertje volt, csakhogy éppen a bemutatással volt egy kis baj, ugyanis a közel 130 fajt 2,9 hektárnyi területre zsúfolták be.

Sajnos a következő időszakban nem történtek pozitív változások, és 1996-ban megkérdőjelezték az intézmény alkalmasságát. Az állatkertet nagyon közelről fenyegette a bezárás veszélye, de a győriek összefogása megmentette. 1996-ban dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat-és Növénykert főigazgatója, illetve dr. Andréka György tanulmányt készítettek az állatkertről, majd megoldási és hosszú távú fejlesztési javaslattal álltak elő. Ekkor került az állatkert élére dr. Andréka György, aki pár évet kapott arra, hogy bebizonyítsa az állatkert létjogosultságát. Sikerült neki.

Az 1967-ben megnyitott állatkert jelentős megújuláson ment keresztül az elmúlt tíz évben. 100 állatfaj több mint 500 egyedét, nagy kifutóterületeken, az eredeti életterükhöz hasonló körülmények között mutatja be. A sokszínű bemutatóban, afrikai, dél-amerikai, ázsiai és ausztrál fajok is megtalálhatók. Évente 130-150 ezer vendég látogatja a parkot.

1997-ben elkészült a gibbon-sziget ahova már új fajként költözhetett be a két fiatal gibbon. A másik nagy kedvenc Dona a 2000-ben új házba költöző - Magyarországon először látható- törpevíziló aki az Európai Fajmegmentési Program keretében egy külföldi állatkertből érkezett. 2007-re, a Kert 40 éves születésnapjára, befejeződött a régi terület korszerűsítése, így új kifutókban élnek a tigrisek, az oroszlánok, a medvék és a zsiráfok. 2009-ben az afrikai patások, jávor-antilopok, szitatungák, zebrák és a struccok új házának felépítése a cél.

Az állatkert fontosnak tartja a hazai állatvilág védelmét is. Mindig segít a sérült, elárvult állatok megmentésében és repatriálásában. Tavasszal bagolyfiókák sokaságát fogadja be, emellett őzsuták, őzbakok nevelkednek az állatkert ideiglenes szállásán. A nyár folyamán tőkés récék, gólyák, vörös vércsék, egerészölyvek kapnak otthont, hogy a megfelelő gondoskodás után egészségesen újra a szabadban élhessenek.

A tágas kifutók között, az erdei sétaúton bandukolva, árnyas platánliget övezi a sétautat, ami egész napos kikapcsolódást nyújt az állatkertet szeretőknek.

Győri Állatkert

Mókusmajmok Győrben

Az adatok tükrében

Név: Xantus János Közhasznú Állatkert Nonprofit Kft.
Cím:
9027 Győr, Kiskút-liget
GPS: 47.69581, 17.66949
Telefon: +36 96 618-367
Fax: +36 96 618-367
Honlap: zoogyor.com
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Támogatás (adószám): 18533835-2-08

Alapítás éve: 1967
Terület: 9 hektár
Fajok száma*: 90
Egyedek száma*: 920
Ismeretterjesztés, oktatás*: 319 óra és 1600 fő
Igazgató: Dr. Andréka György
Dolgozók létszáma*: 26
Látogatók száma (2010): 105 000
Tagság: MÁSZ, ISI, EAZA
*2011. január 1-én

 

 

 

J o o m l a T e m p l a t e - by J o om l a g e . c o m